Mély merülés a tudatosságba: Harris Annakával készült interjú

Ez az átirat egy beszélgetést részletez a házigazda Andre, az Ismerd meg önmagad podcast és vendége, Annaka Harris, a Tudatos: Egy rövid útmutató az elme alapvető misztériumához szerzője között. Elmélyednek a tudat mély és gyakran zavarba ejtő természetében, felfedezve annak lehetőségét, mint az univerzum alapvető elemét.

A tudatosság és a nehéz probléma meghatározása:

• Harris a tudatot úgy definiálja, mint az “érzett tapasztalat” vagy “érzékenység” alapvető képességét, nem csupán az összetett gondolkodásét. Hangsúlyozza, hogy valószínűleg még egy méh vagy egy féreg is rendelkezik valamilyen mértékben ezzel az alapvető tudatossággal.
• A tudatosság “nehéz problémája”, ahogyan azt David Chalmers filozófus megfogalmazta, azt kérdőjelezi meg, hogy miért okozhat bármilyen fizikai rendszer, mint például egy agy, szubjektív tapasztalatot. A viselkedés megfigyelése nem bizonyítja véglegesen a tudatosságot, amint azt a locked-in szindrómás betegek példázzák, akik teljesen tudatában vannak, de képtelenek kommunikálni.

**A valóság és az én illuzórikus természete: **

• Harris és Andre megvitatják, hogy az agyunk hogyan konstruálja meg a valóságról alkotott tapasztalatainkat. Az agy integrálja a különböző időpontokban érkező érzékszervi bemeneteket, így hozva létre a jelen pillanat összefüggő, de végső soron késleltetett érzékelését. Ez megkérdőjelezi a cselekedeteinket irányító szilárd, folyamatos én elképzelését.
• Érintik az én illuzórikus természetének felismerése felszabadító aspektusait. Ennek az illúziónak az elengedése, amelyet gyakran meditáción keresztül tapasztalunk meg, az univerzummal való összekapcsoltság mélyebb érzéséhez vezethet, és enyhítheti az elkülönültség érzéséből fakadó szenvedést.

Tudatosság a természeti világban:

• Harris elismeri, hogy nehéz bizonyítani a tudatosságot más életformák esetében, ugyanakkor megkérdőjelezi az antropocentrikus szemléletet, amely azt az összetett lényekre korlátozza.
• Lenyűgöző példákat említ a növények összetett viselkedésére, mint például az ebihal inda képessége, hogy érzékeli a fénymintákat és kiválasztja az ideális gazdanövényeket. Az ilyen példák kérdéseket vetnek fel a tudatosság bizonyos fokának lehetőségéről a természet váratlan szegleteiben.
• Harris és Andre is elismeri, hogy a növényi tudattal kapcsolatos intuíciók változnak, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy megkérdőjelezzük az előítéleteket, és nyitottak maradjunk az új bizonyítékokra.

A tudat mint alapvető tulajdonság:

• A beszélgetés azt a lehetőséget vizsgálja, hogy a tudat a világegyetem alapvető alkotóeleme, hasonlóan a gravitációhoz, és nem pedig az összetett rendszerek kialakuló tulajdonsága.
• Ez a “pánpszichista” nézet azt sugallja, hogy amit mi fizikai valóságként érzékelünk, az alapvető szinten a tudatos tapasztalatok leképezése lehet.
• Ha a tudat alapvető, akkor a matematika és a fizika által leírt struktúrája a kutatás kulcsfontosságú területévé válik. Ez a struktúra magyarázatot adhat arra, hogy miért mutatnak bizonyos atomok, például az emberi agyat alkotó atomok nagyobb öntudatot, mint mások.

Implikációk az énre, a szabad akaratra és a mesterséges intelligenciára:

• A vita elmélyül abban, hogy a tudatosság milyen következményekkel jár az én, a szabad akarat és a mesterséges intelligencia megértése szempontjából.
• Harris amellett érvel, hogy bár a tudatos akarat tapasztalata illuzórikus, ez nem tagadja az agyban zajló döntéshozatali folyamatok valóságát. Nem különálló entitások vagyunk, akik az agyunkat irányítják, hanem inkább ezeknek a folyamatban lévő folyamatoknak a megnyilvánulásai.
• Ez a felfogás kiterjed a mesterséges intelligenciára is, és Harris szerint a mesterséges intelligencia tudata, ha létrejön, valószínűleg nagymértékben különbözne a miénktől az alapvetően eltérő struktúrák miatt.

Végső gondolatok:

• Harris hangsúlyozza a nyelv korlátait ezeknek az összetett fogalmaknak a leírásában, és arra bátorítja a hallgatóságot, hogy fedezzék fel saját tapasztalataikat olyan gyakorlatokon keresztül, mint a meditáció.
• A beszélgetés egy reményteljes kilátással zárul a jövőbeli tudományos felfedezéssel kapcsolatban, azt sugallva, hogy a “tapasztalati tudomány”, amely az első személyű tapasztalatot az objektív megfigyeléssel kombinálja, lehet a kulcs a tudatossággal és az általunk lakott világegyetemmel kapcsolatos mélyebb igazságok feltárásához.

A beszélgetés összességében a tudatosság elgondolkodtató felfedezését nyújtja, megkérdőjelezve a hagyományos gondolkodást, és arra bátorítva a hallgatót, hogy kíváncsisággal és csodálkozással fogadják az ismeretlent.

StarTalk Special Edition: Visszafordíthatjuk az öregedést?

A StarTalk ezen epizódja az epigenetika lenyűgöző és gyorsan fejlődő területével foglalkozik, és azzal a lehetőséggel, hogy forradalmasíthatja az öregedés megértését és megtapasztalását.

Vendég: David Sinclair professzor, a genetika és az öregedés kutatásának vezető szakértője Neil deGrasse Tyson és Gary O’Reilly és Chuck Nice műsorvezetők társaságában.

Mi az epigenetika?

A genetikával ellentétben, amely a DNS-szekvenciánkra összpontosít, az epigenetika azokat a vezérlőrendszereket vizsgálja, amelyek meghatározzák, hogy mely gének aktiválódnak vagy némulnak el. Képzeljünk el egy CD-t: a zene a DNS, de a lézerolvasó az epigenomot képviseli. Ez a “szoftver” kulcsfontosságú, mert ez diktálja, hogy sejtjeink hogyan használják fel a genetikai információt.

Az öregedés információs elmélete:

Sinclair professzor azt javasolja, hogy az öregedés a sejtek “szoftverének” (epigenom) idővel bekövetkező romlása miatt következik be. Izgalmas módon úgy véli, hogy létezik egy biztonsági másolat, és ennek a rendszernek az “újraindításával” potenciálisan visszafordíthatjuk az öregedést.

bizonyítékok és áttörések:

• Egerek megfiatalítása: Sinclair laboratóriuma sikeresen, 70%-kal visszafordította az öregedést egerekben, és javulást figyelt meg különböző szövetekben, beleértve az izom-, máj-, vese- és agyműködést is.
• Vakság gyógyítása: Ugyanezen elvek alkalmazásával a kutatócsoportja egy másik úttörő eredményt ért el: vak egerek látását állította helyre látóidegeik regenerálásával. E terápia emberi kipróbálását jövőre tervezik.

Telomerek és az öregedés jellemzői:

Bár a telomerek rövidülése az öregedés egyik ismert jellemzője, Sinclair hangsúlyozza, hogy az öregedéssel kapcsolatos számos probléma hátterében epigenetikai változások állnak. Ezek a változások különböző sejtfolyamatokat befolyásolnak, amelyek betegségekhez és hanyatláshoz vezetnek.

OSK terápia és a fiatalítás jövője:

Sinclair csapata azonosított egy három gén kombinációját (OSK), amely potenciálisan visszaállíthatja az öregedési folyamatot. Aktívan fejlesztik az ezeken a géneken alapuló terápiákat, és egereken ígéretes kezdeti eredményeket értek el. Olyan jövőt vizionál, ahol a rendszeres “visszaállítások” jelentősen meghosszabbíthatják egészséges élettartamunkat.

Az életmód hatása az öregedésre:

Bár a technológiai fejlődés óriási lehetőségeket rejt magában, az életmódbeli döntések még mindig döntő szerepet játszanak.

• Étrend: A túlevés, a feldolgozott élelmiszerek és a túlzott cukorfogyasztás felgyorsítja az öregedést. A friss zöldségekben gazdag, kiegyensúlyozott étrend kulcsfontosságú az egészséges öregedés támogatásában.
• Fizikai aktivitás és böjt: A fizikai aktivitás és az időszakos böjt aktiválhatja a szirtuinokat, azokat a géneket, amelyek az epigenom stabilizálásával elősegítik a hosszú életet.

Főbb tanulságok:

• Az epigenetika úttörő új perspektívát kínál az öregedésről, az elkerülhetetlen hanyatlásról egy potenciálisan irányítható folyamatra változtatva a paradigmát.
• Sinclair professzor kutatásai azt sugallják, hogy az élettartam jelentős meghosszabbítása és a betegségek megelőzése elérhető közelségbe kerülhet.
• Miközben a technológiai áttörésekre várunk, az egészséges életmód előtérbe helyezése továbbra is döntő fontosságú az egészségünk maximalizálásához és az időskori hanyatlás késleltetéséhez.

Ez az epizód reményt és izgalmat hagy bennünk az öregedéskutatás jövőjével kapcsolatban. Megkérdőjelezi az öregedéssel kapcsolatos előítéleteket, és egy olyan jövőképet mutat be, amelyben a hosszabb, egészségesebb élet sokak számára valósággá válhat.

Interjú a Mistral, egy francia AI startup cég alapítójával, aki a cég pozíciójáról beszél a nagy nyelvi modellek (LLM) gyorsan fejlődő területén.

Íme egy részletes összefoglaló:

• Mistral helye a mesterséges intelligenciában: Az alapító azt állítja, hogy a Mistral egyike azon kevés cégeknek, amelyek világszerte a csúcskategóriás LLM-ek építésére összpontosítanak, és azzal különböztetik meg magukat, hogy a fejlesztőknek mély hozzáférést biztosítanak a modellek egyedi alkalmazásokhoz való testreszabásához. Ezzel szemben az olyan versenytársak, mint a Google és az Anthropic, akik elsősorban központi API-hozzáférést kínálnak.
• A nyílt forráskódú megközelítés: A Mistral a nyílt forráskódú megközelítés híve az AI-fejlesztés terén, azzal érvelve, hogy ez növeli a biztonságot és felgyorsítja az innovációt. Elismerik a rossz szereplők lehetséges visszaéléseivel kapcsolatos aggodalmakat, de azt állítják, hogy a központosított API-k sérülékenyebbek. Hivatkoznak a nyílt forráskódnak a biztonsági kutatásra és az átláthatóságra gyakorolt pozitív hatására.
• Verseny és finanszírozás: Az alapító elismeri a tőke fontosságát az NVIDIA chipjeihez hasonló erőforrások megszerzésében, de hangsúlyozza, hogy a tehetség kulcsfontosságú. Úgy vélik, hogy a Mistral sikere a legjobb tehetségek korai bevonzásából és a kis, koncentrált csapatok fenntartásából ered. Elutasítják azt az elképzelést, hogy csak néhány nagyvállalat fogja uralni a mesterséges intelligencia területét, a Mistral saját sikerére és a technológiai fordulópont által kínált lehetőségekre hivatkozva.
• Regulációs aggályok: Az alapító foglalkozik a piaci konszolidációval és a lehetséges trösztellenes kérdésekkel kapcsolatos aggályokkal. Kiemelik a Mistral elkötelezettségét a hatóságokkal való együttműködés mellett, és hangsúlyozzák, hogy a vállalatot azért alapították, hogy megkérdőjelezze a monopóliumokat.
• Európai technológiai színtér: A beszélgetés kitér arra a vélekedésre, hogy Európa le van maradva az USA mögött a sikeres technológiai vállalatok létrehozásában. Az alapító ellentmond ennek a nézetnek, és a Mistralra és a Spotify-ra mutat rá, mint az európai technológiai színtéren belüli nagyobb ambíció és vállalkozói szellem irányába történő elmozdulás példáira, különösen a mesterséges intelligencia területén. Optimizmusuknak adnak hangot az európai tehetség és ambíció bőségével kapcsolatban, ami a kontinens technológiai hatásának lehetséges fordulópontjára utal.

Összességében az interjú a Mistral-t a mesterséges intelligencia területén magabiztos szereplőként mutatja be, kiemelve egyedi megközelítését, a nyílt forráskód iránti elkötelezettségét és a jövőbe vetett hitét, amelyben a kisebb, agilis vállalatok a technológiai óriások mellett is boldogulhatnak.

A mesterséges intelligencia forradalmát tápláló energia harc

Ez az átirat a fejlődő mesterséges intelligencia iparág növekvő energia- és erőforrásigényét vizsgálja, az adatközpontok, az elektromos hálózat és a hűtőrendszerek körüli kihívásokra és lehetséges megoldásokra összpontosítva.

A felhő növekvő étvágya:

• Az adatközpontok, a felhő fizikai gerince, példátlanul nagy igényeket támasztanak az olyan mesterséges intelligencia-alkalmazások, mint a ChatGPT. Ezek az alkalmazások lényegesen több energiát igényelnek, mint a hagyományos internetes tevékenységek.
• Egyetlen ChatGPT lekérdezés tízszer több energiát fogyaszt, mint egy Google-keresés, míg egy AI-kép generálása annyi energiát emészt fel, mint egy okostelefon töltése.
• Ez a megugró kereslet az adatközpontok építésének gyors növekedéséhez vezetett, ami tovább növeli az energiaellátási és hűtési megoldások iránti igényt.

A villamosenergia-hiány:

• Az előrejelzések szerint 2030-ra az adatközpontok az USA teljes energiafogyasztásának 16%-át fogják fogyasztani, ami 2022-hez képest hatszoros növekedés, elsősorban földgázzal táplálva. Ez az igény 50 milliárd dolláros beruházást tesz szükségessé a közmű-infrastruktúrába.
• Az öregedő elektromos hálózat nehezen bírja a csúcsterhelést, ami áramkimaradásokhoz vezethet, ha az adatközpontok nem csökkentik a fogyasztást.
• Bár az adatközpontok megújuló energiaforrások közelében történő építése és a meglévő infrastruktúra újrahasznosítása folyamatban van, továbbra is kihívást jelent az elegendő energia biztosítása.

A vízproblémák:

• Ezeknek az energiaéhes adatközpontoknak a hűtéséhez hatalmas mennyiségű vízre van szükség, és az előrejelzések szerint az AI 2027-re évente több vizet fogyaszt, mint Dánia egész lakosságának négyszerese.
• Egyetlen mesterséges intelligencia modell, például a GPT-3 kiképzése akár 700 000 liter tiszta vizet is elpárologtathat.
• Ez a hatalmas vízfogyasztás közfelháborodást váltott ki, és a kormányok tiltakoztak az adatközpontok építése ellen olyan vízhiányos régiókban, mint Chile és Uruguay.

Megoldások a horizonton:

• ** Decentralizáció: Az adatközpontok áthelyezése olyan helyekre, ahol bőséges az energiaellátás, és olyan helyszíni energiatermelési módszerek, mint a földgáz, a napenergia, a nukleáris és a geotermikus energiaforrások felkutatása is megfontolás tárgyát képezi.
• Hálózatkeményítés: Az elöregedő elektromos hálózat korszerűsítése távvezetékek hozzáadásával és a transzformátorok terhelését kezelő előrejelző szoftverek bevezetésével elengedhetetlen a megbízható áramszolgáltatáshoz.
• Takarékos hűtés: A vízigényes hűtési módszerekről a hatékonyabb levegőalapú rendszerek és a közvetlenül a chipre irányuló folyadékhűtési technológiákra való áttérés vizsgálata folyamatban van.
• Teljesítményoptimalizálás: A mesterséges intelligencia modellek számítási igényeinek csökkentése olyan technikákkal, mint az adattömörítés és a speciális hardverek, például az ARM-alapú processzorok, jelentős energiamegtakarítást ígér.
• Az eszközalapú mesterséges intelligencia: A személyes eszközök, például az okostelefonok számítási teljesítményének mesterséges intelligencia feladatokra történő felhasználása enyhítheti az adatközpontok terheit és csökkentheti az energiafogyasztást.

A tét és a jövő:

• Az átirat rávilágít arra, hogy sürgősen meg kell oldani ezeket a kihívásokat, hogy a mesterséges intelligenciában rejlő átalakító potenciált kiaknázhassuk, miközben biztosítjuk a környezeti fenntarthatóságot.
• Aláhúzza a technológiai vállalatok, a kormányok és a közműszolgáltatók közötti együttműködés szükségességét az energiatermelésre, a hálózat korszerűsítésére és a hatékony erőforrás-felhasználásra vonatkozó innovatív megoldások kifejlesztése érdekében.
• Bár a kihívások bőségesek, a számítástechnikai hatékonyság, a megújuló energia és a fenntartható hűtés terén elért technológiai fejlődés reményt ad egy olyan jövőre, amelyben a mesterséges intelligencia a bolygó erőforrásainak veszélyeztetése nélkül virágozhat.

A tudásalapú asszisztensek jövője: Túl az egyszerű RAG-on

Ez az átirat Jerry, a Llama Index vezérigazgatójának előadásából származik, amely a tudásasszisztensek fejlődéséről és lehetőségeiről szól. Itt egy részletes összefoglaló:

A LLM-ek jelenlegi helyzete és korlátaik

• Az LLM-ek mindenhol jelen vannak: Az emberek nagy nyelvi modelleket (LLM-ek) használnak különböző feladatokra, például dokumentumfeldolgozásra, kérdésekre való válaszadásra, társalgási ügynökökre és generatív munkafolyamatokra.
• A RAG csak a kezdet: A Retrieval Augmented Generation (RAG) népszerű megközelítés, de alapformájában korlátozott.
• Naiv RAG problémák: Az egyszerű RAG-csatornák gyakran szenvednek a naiv adatfeldolgozás, a lekérdezések korlátozott megértése, a külső szolgáltatásokkal való interakció hiánya és az állapotmentesség miatt.
• A fejlődés szükségessége: Ahhoz, hogy túllépjünk az egyszerű keresésen és az alapvető RAG-on, fejlettebb és kifinomultabb rendszereket kell kifejlesztenünk.

Három lépés a fejlett kontextus-kiegészített kutatási asszisztensek létrehozásához:

Jerry egy háromlépcsős folyamatot vázol fel e cél eléréséhez:

1. Hosszabbított adat- és keresési modulok:

• Az adatok minősége kulcsfontosságú: Az adatok minősége közvetlenül befolyásolja bármely LLM-alkalmazás teljesítményét.
• Az adatfeldolgozás kulcsfontosságú: A nyers adatok LLM-ek számára megfelelő formátumba történő átalakításához hatékony elemzésre, darabolásra és indexelésre van szükség.
• Lama Parse: Ez az eszköz a robusztus elemzési igényt elégíti ki, különösen az olyan összetett dokumentumok esetében, mint a táblázatokkal és diagramokkal ellátott PDF-ek.
• ** Hosszabb indexelés: Lehetővé teszi a dokumentumokon belüli heterogén adatok hatékony modellezését és visszakeresését.

2. Felfejlett együgynöki lekérdezési folyamatok:

• Túlmutat az egyszeri kéréshívásokon: Az ügynökkomponensek RAG-ra történő rétegzése javítja a lekérdezések megértését, tervezését és az eszközhasználatot.
• Főbb ügynökösszetevők: Funkcióhívás, eszközhasználat, lekérdezés-tervezés (szekvenciális vagy DAG-alapú), és a beszélgetési memória fenntartása.
• Genti-RAG: Az LLM-ek széleskörű használata a lekérdezés-feldolgozási csővezetékben, a külső szolgáltatásokat eszközként kezelve, kifinomultabb interakciókat tesz lehetővé.
• ** Az együgynökös rendszerek előnyei: Komplex kérdések kezelése, személyre szabott minőségbiztosítási rendszerek, strukturált és strukturálatlan adatok felhasználása.
• Korlátozások: Az egyszemélyes ügynökök megküzdenek az eszközök túl nagy számával, és korlátozott feladatmegoldó képességgel rendelkeznek.

3. Általános többügynökös feladatmegoldó:

• Az együgynökös korlátok leküzdése: A többügynökös rendszerek specializációt, skálázhatóságot és a feladatok szélesebb körének kezelését kínálják.
• A többágensű rendszerek előnyei:
• A specializáció lehetővé teszi, hogy az ágensek meghatározott feladatokra összpontosítsanak, növelve a megbízhatóságot.
• A több ügynökkel történő párhuzamos feldolgozás javítja a sebességet és a hatékonyságot.
• Kisebb, specializált ügynökök használhatók, ami potenciálisan csökkenti a költségeket.
• Kihívások:
• Az ügynökök közötti hatékony kommunikáció és koordináció megtervezése.
• A notebook-alapú megvalósításokról a gyártásra alkalmas architektúrákra való áttérés.

A lámaügynökök bemutatása: A Multi-Agent Framework for Production

• Llama Agents (Alpha kiadás): Egy új keretrendszer, amely az ügynököket mikroszolgáltatásként reprezentálja a könnyebb telepítés és skálázhatóság érdekében.
• Főbb jellemzők:
• Az ügynökök egy központi API-n keresztül kommunikálnak.
• Az orchestrálás lehet explicit vagy implicit (LLM orchestrator használatával).
• Termelési szintű, több ügynökből álló asszisztens fejlesztésére tervezték.

Llama Cloud: Vállalati szintű adatminőség

• Llama Cloud: Platform az adatminőségi kihívások kezelésére, beleértve az elemzést, a darabolás és az indexelést.
• Fókuszban a vállalati fejlesztők: A nagy adathalmazok LLM-alkalmazásokhoz való előkészítésének egyszerűsítése.

Felhívás a cselekvésre:

Jerry arra ösztönzi a közösséget, hogy:

• Próbálja ki a Llama Agents-et és adjon visszajelzést.
• Vegyen részt a kommunikációs protokollokról és a más eszközökkel való integrációról szóló megbeszéléseken.
• Csatlakozzon a Llama Cloud várólistájához, ha vállalati fejlesztőként adatminőségi kihívásokkal szembesül.

Az előadás összességében rávilágít a tudás asszisztensek fejlődésére az egyszerű RAG-tól a kifinomultabb multiagent rendszerekig. Hangsúlyozza az adatminőség, a robusztus ágensarchitektúrák és a közösségen belüli együttműködés fontosságát a valóban hatékony és gyártásra kész tudásasszisztensek létrehozásához.

A petrodollárrendszer lehetséges hanyatlása és annak messzemenő következményei, Argentína gazdasági küzdelmeinek példáján keresztül.

Főbb tanulságok:

• A petrodollár-rendszer: Az 1970-es évek óta az amerikai dollár uralkodik az olajtranzakciók elsődleges valutájaként. Ez a rendszer, amelyet stratégiai szövetségekkel (például Szaúd-Arábiával), sőt katonai beavatkozásokkal (Irak, Líbia) kényszerítettek ki, jelentős gazdasági és geopolitikai befolyást biztosított az USA számára.
• A hanyatlás jelei: Az utóbbi években ez a dominancia megkérdőjeleződött. Szaúd-Arábia nem dollárban történő olajkereskedelemmel foglalkozik, az alternatív valuták (mint az euró, a kínai jüan) felemelkedése és a pénzügyi függetlenségre törekvő nemzetek mind a petrodollártól való eltávolodás irányába mutatnak.
• USA válasza: Történelmileg az USA keményen védte a dollár hegemóniáját. Nem valószínű, hogy passzívan elfogadják a hanyatlását, és valószínűleg stratégiát dolgoznak ki a befolyásuk fenntartására, esetleg új pénzügyi rendszereken és digitális valutákon keresztül.
• Argentína mint esettanulmány: Argentína gazdasági problémái elrettentő példaként szerepelnek. Az évtizedek óta tartó, külső nyomás (IMF, Wall Street) által befolyásolt és az amerikai dollártól való függés által súlyosbított rossz gazdasági irányítás sebezhetővé tette a nemzetet.
• Stablecoins - A sebtapasz megoldás: Míg a stabilcoinokat potenciális megoldásként emlegetik a hiperinflációval küzdő országok, például Argentína számára, az átirat szerint ezek csupán ideiglenes megoldásnak számítanak.
• A mélyebb változás szükségessége: Argentínának és más, hasonló kihívásokkal küzdő országoknak rendszerszintű átalakításra van szükségük a valódi gazdasági szuverenitás eléréséhez. Ez magában foglalja a külső szereplőktől való történelmi függőségtől való megszabadulást és a fenntartható gazdaságpolitika bevezetését.
• Új pénzügyi tájkép: A petrodollár hanyatlása a globális pénzügyi rendszer szélesebb körű változását jelenti. A nemzetek a stabilitásra és autonómiára való törekvésük során egyre inkább alternatív valutákat, digitális eszközöket és decentralizált pénzügyi eszközöket vizsgálnak.

Az átirat hangsúlyozza, hogy a globális pénzügyek új korszakába léptünk. A petrodollárról való leválás, bár összetett és kihívásokkal teli, lehetőséget kínál egy igazságosabb és többpólusú pénzügyi rend kialakítására.

https://youtu.be/HpEwf3qT3XE?feature=shared

Az oktatás újragondolása: Az önéletrajzi emlékezet és a transzcendens gondolkodás ereje

Ebben az átiratban Mary Helen Immordino-Yang, az oktatás, a pszichológia és az idegtudományok professzora beszél a jelenlegi oktatási rendszer hiányosságairól és a fiatalok “transzcendens gondolkodásának” ápolásának fontosságáról.

A jelenlegi oktatási rendszer téves felfogása:

Immordino-Yang szerint az oktatási rendszer helytelenül helyezi előtérbe a memórián alapuló tanulási eredményeket, a tényekre és eljárásokra összpontosítva. Hangsúlyozza az autobiográfiai emlékezet fontosságát - a történetekét, amelyeket magunknak mondunk arról, hogy kik vagyunk, milyen értékeket vallunk és milyen törekvéseink vannak. Ez a fajta emlékezet képezi azt az alapot, amelyre a többi tanulási mód rétegződik, és befolyásolja, hogyan idézzük fel az információkat, hogyan alkalmazzuk a készségeket, és hogyan navigálunk a helyzetekben.

A serdülőkori agyfejlődés és a cél iránti igény:

Kiemelve a serdülőkorban végbemenő jelentős agyfejlődést, Immordino-Yang hangsúlyozza, hogy olyan környezetre van szükség, amely elősegíti a céltudatosság és a hozzájárulás érzését. Azt állítja, hogy az olyan tevékenységek, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy kapcsolódjanak a közösségeikhez és felfedezzék identitásukat, elősegítik ezt az agyi fejlődést.

Transzcendens gondolkodás és annak hatása:

Immordino-Yang kutatásai a transzcendens gondolkodásra összpontosítanak - a helyzetek több szempontból történő elemzésére, a történelmi és jövőbeli következmények mérlegelésére és az etikai dilemmák vizsgálatára. Egy ötéves longitudinális vizsgálaton keresztül kimutatta, hogy ez a fajta gondolkodás milyen mélyreható hatással van az agy fejlődésére és az élet kimenetelére.

A tanulmány:

• 65 különböző hátterű tinédzser vett részt egy olyan vizsgálatban, amelyben dokumentumfilmeket néztek, és azok jelentéséről elmélkedtek.
• Az agyi szkennelések azt mutatták, hogy azoknál, akik transzcendens gondolkodást folytattak, két év alatt jelentős növekedést tapasztaltak az agyuk fehérállományú rostpályáiban.
• Ez az agyi növekedés előre jelezte a késő serdülőkori pozitív identitásfejlődést.
• Az erős identitásfejlődés továbbá előre jelezte a fiatal felnőttkori nagyobb életelégedettséget, amely olyan aspektusokat foglal magában, mint a kapcsolatok, a karrier kiteljesedése és a személyes fejlődés.

Reimagining Education:

Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a tanulásnak nem kizárólag a bemagolásra kell összpontosítania, hanem az összetett gondolatokkal való foglalkozásra és a valós problémákkal való megküzdésre. Immordino-Yang egy olyan oktatási rendszer mellett száll síkra, amely:

• Ösztönzi a mély elkötelezettséget az értelmes tartalmakkal: Ahelyett, hogy kis építőelemekkel kezdenénk, az oktatásnak a nagyhatású ötletek felfedezésével kellene kezdenie, és visszafelé haladva kellene megértenie a mögöttes összetevőket.
• Lehetőséget biztosít a tiszteletteljes párbeszédre és a kritikus gondolkodásra: A fiataloknak biztonságos terekre van szükségük ahhoz, hogy foglalkozzanak a világ összetettségével, és megvitassák a társadalmi és erkölcsi kérdéseket.
• Elősegíti a cél és a cselekvőképesség érzését: Az oktatásnak képessé kell tennie a fiatalokat arra, hogy saját életük és az őket körülvevő világ alakításának aktív résztvevőiként tekintsenek magukra.

Azáltal, hogy a hangsúlyt a memorizálásról a jelentésalkotásra, és az elszigetelt tényekről az egymással összefüggő gondolatokra helyezzük át, olyan oktatási rendszert hozhatunk létre, amely valóban elősegíti a teljes értékű, teljes értékű egyének fejlődését.