David Chalmers és Anil Seth a tudatosságról

David Chalmers és Anil Seth a tudatosságról

A videó a tudatosság (consciousness) értelmezését vizsgálja a mesterséges intelligencia korában, két szakértő, David Chalmers és Anil Seth részvételével, akik a tudatosság különböző aspektusait és annak lehetséges megjelenését tárgyalják a mesterséges intelligencia rendszerekben.

-

Bevezetés:

- A tudatosság és rejtélye:

A bevezetés hangsúlyozza a tudatosság rejtélyes természetét. Annak ellenére, hogy képesek vagyunk megtapasztalni, nem tudjuk, hogyan hoznak létre az anyagi részecskék konfigurációi belső fenomenológiai élményvilágokat. Különböző filozófiai perspektívákat említenek, például azt, hogy az elme hozza létre az anyagot, vagy hogy az anyag tartalmazza a tudatosság csíráit (prototudatosság, protoconsciousness).

- A mesterséges intelligencia relevanciája:

A beszélgetés időszerű a mesterséges intelligencia növekvő jelenléte miatt, ami kérdéseket vet fel a tudatosságról ebben az új korszakban.

-

Résztvevők bemutatása:

- David:

Filozófia és idegtudományok egyetemi tanára a New York-i Egyetemen, a Tudat, Agy és Tudatosság Központ társigazgatója, a "Reality Plus: Virtual Worlds and the Problems of Philosophy" szerzője.

- Anil:

A kognitív és számítási idegtudomány professzora a Sussexi Egyetemen, a "Neuroscience of Consciousness" főszerkesztője, a "Being You: A New Science of Consciousness" szerzője.

-

Vajon egy mesterséges rendszer valaha tudatossá válhat?

- David nézete:

Úgy véli, lehetséges, hogy egy mesterséges intelligencia rendszer tudatossá váljon, összehasonlítva az agyat egy olyan géppel, amely tudatosságot hoz létre.

- Anil nézete:

Habozó, kijelentve, hogy ez a mesterséges intelligencia típusától függ. A jelenlegi mesterséges intelligencia rendszerek valószínűleg nem válnak tudatossá, mivel a tudatosság nem feltétlenül kapcsolódik az intelligenciához vagy a számításhoz.

-

A tudatosság nehéz problémája (hard problem of consciousness):

- Meghatározás:

David alkotta meg 1995-ben, a szubjektív élmény magyarázatának kihívására utal. Az objektív mechanizmusok az idegtudományban magyarázhatják a viselkedést, de nem azt, hogy miért vannak szubjektív élményeink.

- Mary gondolatkísérlete:

Frank Jackson illusztrálta, amely kiemeli a szakadékot az objektív tudás és a szubjektív tapasztalat között. Még ha Mary mindent tud is az agyról, a szín első alkalommal történő megtapasztalása valami újat tár fel, jelezve a tudatosság tisztán fizikai leírásának korlátait.

-

Anil perspektívája a gondolatkísérletről:

- Szkepticizmus:

Anil szkeptikus az ilyen gondolatkísérletekkel szemben, azzal érvelve, hogy olyan forgatókönyvek elképzelésére kérnek bennünket, amelyek irreálisak. Hangsúlyozza, hogy a mechanizmusok megértése nem egyenlő azok megtapasztalásával.

-

A tudatosság nehéz problémája és valódi problémája:

- Biológiai mechanizmusok:

Anil azt sugallja, hogy a tudatosság valószínűleg biológiai tulajdonság, mélyen kötődik evolúciós történetünkhöz és fizikai felépítésünkhöz.

- Valódi probléma megközelítés:

A tudatosság "könnyű problémáira" (easy problems) összpontosít, például a különböző típusú élmények és mechanizmusaik magyarázatára, amelyek végül hidat képezhetnek a nehéz problémához.

-

David a lehetséges megoldásokról:

- Fizikai folyamatok feltérképezése:

David azt javasolja, hogy találjunk egy egyszerű, alapvető megfeleltetést a fizikai folyamatok és a tudatosság között, potenciálisan új alapvető törvényeket is bevonva.

- Pánpszichizmus (panpsychism):

Megfontol egy spekulatív elképzelést, miszerint a tudatosság az anyag alapvető tulajdonsága lehet, bár ez a nézet jelentős kihívásokkal néz szembe.

-

Mesterséges intelligencia és tudatosság:

- A tudatosság tesztelése a mesterséges intelligenciában:

Mindketten egyetértenek abban, hogy a tudatosság meghatározása a mesterséges intelligenciában összetett. Az emberi elfogultságok félrevezethetnek bennünket, hogy felületes hasonlóságok alapján tulajdonítsunk tudatosságot rendszereknek.

- Emberi kivételezettség:

Anil azzal érvel, hogy az emberi tudatosság valószínűleg egy példa egy szélesebb spektrumban, amelyet potenciálisan más élőlények és mesterséges rendszerek is oszthatnak.

-

Etikai megfontolások:

- Erkölcsi következmények:

David hangsúlyozza annak fontosságát, hogy figyelembe vegyük a tudatos lények erkölcsi státuszát, beleértve a potenciális jövőbeli mesterséges intelligencia rendszereket is, az erkölcsi katasztrófa elkerülése érdekében.

-

A beszélgetés aláhúzza a tudatosság mély rejtélyét, a mesterséges intelligencia tudatossághoz hasonló állapotok kifejlesztésének lehetőségét, és az erkölcsi felelősségünket, ahogy előrehaladunk az intelligens rendszerek megértésében és létrehozásában.

#tudat #agy